Sound Of Mind

Gyermekvédelmi programok - Pedagógus továbbképzés - Önismereti foglalkozások

Kötődés, mint formáló erő - 1.rész

Anya és gyermeke között egy érzelmi kötelék alakul ki. Ez a kötődési rendszer, vagy más néven spektrum, meghatározza a gyermek viszonyulását későbbi kapcsolataiban is ( Bowlby 1969 ). A kötődés legfontosabb szerepe az anya által nyújtott biztonság érzete. 

 

( Az 1950 -es években Amerikában egy rideg, távolságtartó óvodai rendszert alakítottak ki, mert a gyermekek intézmény - függőségétől tartottak. John Bowlby harcos természetének és 1950 -ben készült tanulmányának köszönhetjük, hogy napjainkban teljesen más elképzelés uralkodik az óvodákban, hiszen az anyát, ha nem is kiváltva, de pótolva tudja biztosítani egy gondozó, aki kötődési személlyé válik).

A biztonság evolúciós szerepe, a veszélytől való visszahúzódás, a védelem. A tartós érzelmi biztonság a gyermek számára fejlődéslélektani szempontból elengedhetetlen. Másik legfontosabb szerepe a biztonságérzet megléte után a világ felfedezése ( exploráció ). Sok esetbe látni, hogy ahol nem volt biztonság gyermekkorban, mert a szülő túlkrizáló volt, vagy rideg, érzéketlen, ott később nem történik meg a felfedezés, sérül az exploráció, az egyén felnőtt életében minden téren a biztonságra törekszik. Ilyenkor nem mer az egyén kihívásokba belevágni, hiszen nincs biztonságérzete. Gyakran szűk a baráti közege,vagy nincs. Családi rendszerben gyakori, hogy barátok nincsenek, a család zárt.

Nem kitartó az egyén, hiszen alacsony a kudarctűrése. A baba szempontjából fontos a világ feltérképezése, monitorozása. Részben az új ismeretek felfedezése, és beépítése ( adaptálása ) elengedhetetlen a fejlődéshez, hiszen új tapasztalatok árán nyerünk használható ismereteket a világ, a környezet működéséről. A szülő túlóvó működése ( ami napjainkban nagyon jellemző nevelési stílus ), függő, másikra támaszkodó érzelmi rendszert hoz létre, így kialakítva majd felnőtt korra a fokozott biztonságra való törekvést, igényt.

christian-bowen-sj-sf4ianqe-unsplash.jpg

A veszély felismerésének készsége is az explorációból fakad. Az ismeretlen mindig hordoz magában egy veszélyességi faktort, ezért vagyunk a környezet monitorozására evolúciósan programozva. Ez azért fontos, mert akik gyermekkorukban nem kaptak védelmet, állandóságot, mert a szülő  saját “ örökölt “ kötődési rendszere miatt, érzelmileg távolságtartó, büntető, rideg, vagy túlóvó, ott felnőtt korban sem valósul meg az exploráció. Kialakul egy biztonságos, megszokott napi rutin, de új társas kapcsolatokat nem fedez fel az egyén, így sérül a szocializációja. A társas kapcsolatok hiánya, konfliktusos megélése majdnem mindig gyermekkori alapokból ered.

A szülőhöz való kötődésünket “örököljük“. Az öröklés nem genetikai, azaz a DNS-t nem érinti, sokkal inkább epigenetikai, ami azt jelenti, hogy többek között, a gének fehérjék általi kifejeződését befolyásolja. Ezért mondják azt, hogy a genetika minden esetben a környezeti hatásokkal összefügg. Ilyen lehet a szorongásért felelős 5 HTTLPR gén, az 5 HIAA ( 5 -hidroxi indolecetsav), vagy a COMT gén, amely bár genetikailag öröklött, mégis kifejeződésükben ott van az anyai hatás. Ilyen epigenetikai “öröklődés“ lehet az impulzivitás, szerepe lehet az agresszivitásban, vagy az empátia mértékében.

A kötődés nem csak biztonságos lehet, hiszen alapvetően is a csecsemő számára, egy kiszolgáltatott állapot, hiszen anyja táplálja őt, léte az anyjától függ. Erőszakos, ideges, ingerült anyáknál ez a kiszolgáltatottság nő, így ennek érzete, kötődési stílusa később mentális problémákat okoz. A kötődéselmélet ennek a kötődési spektrumok működésével foglalkozik. A gyermek számára az anyja, nem csak a táplálása miatt fontos. Konrad Lorenz etológus volt, állatokkal foglalkozott. Az etológia tudomány egyik alapítójának tartják. Kislibákat megfigyelve, azt vette észre, hogy azok a libák is kötődnek az anyjukhoz, akik nem etetik őket ( Lorenz 1935) . A viselkedéses modell tanulás során később felfigyeltek arra, hogy azok a libák akiket nem etetett anyjuk, ők se etették kicsinyeiket, hiszen ezt látták, tanulták. Modell tanulásunkat, mi emberek is szüleinktől tanultuk, amit otthoni környezetben láttunk, azt tartjuk természetesnek, akkor is, ha akadályozza az adaptációt, alkalmazkodást a környezethez.

Harry Harlow pszichológus majmokkal foglalkozott. A majmok anyjuktől való elszakítottságát viszgálta, amit szeparációnak ( illetve rokon fogalom a depriváció, ami veszteséget jelent ) nevez a pszichológia. Az anyjuktól elszakított majmok, agresszívabbak voltak társaiknál, illetve zavart volt a viselkedésük, társaikkal nem vették fel a kapcsolatot. Ez embereknél is megfigyelhető, hiszen verbálisan, vagy fizikailag,  agresszív , elhanyagoló családban felnövő kamaszok az iskolában rakják le frusztrációjukat. Napjainkban az iskolai agresszió mértéke meredeken nő.

neonbrand-zfso6bnzjtw-unsplash.jpg

Aki konfliktusokkal terhelt családban nő fel, vagy korai a szülői elhagyatásban volt része, vagy nem volt kielégítő a szülővel való kapcsolata, ott nagymértékben alakul konfliktus környezetével, vagy önmagával szemben.

 

Harlow másik, sokat emlegetett kísérlete szintén majmokkal volt. Rhesus kismajmoknak drótból készült műanyákat készített. Az így készült drótvázak egyikét bevonta  puha textillel, a másik műanya csak drótból készült. A táplálékot a kismajmok a puha, szőrös, nagyobb biztonságot, intimitást adó műanyától fogadták el inkább. Az üres, szőrtelen műanyákra rögzítettek táplálékot, míg a szőrős és puha műanyákra nem. A kismajmok a szőrős anyákat választották akkor is , ha nem volt rajtuk táplálék, a táplálékot adó üres drótanyákat csak a táplálék megszerzésének idejére használták. Ennek fontos tapasztalata volt. Hiszen szükségletünk van a védelemre, a biztonságot adó gondozóra. 

 

Az éhség érzete fontos fiziológiai szükséglet. Amikor babaként  megnyugtatást kapunk szüleinktől, akkor nem csak az éhségünk, hanem az azzal kapcsolatos szorongásunk is csökken. Sok szülő reagál túlzott aggodalommal gyermeke sírására, így növelve a baba szorongását. Gyakran felfedezhető, hogy az ilyen szülők szülei is már túlaggódóak, túlféltőek voltak. 


Kérdések felmerülése esetén írjon nekünk üzenetet a soundmindinfo@gmail.com e-mail címre, vagy facebookon. Amennyiben megírná nekünk történetét, szívesen fogadjuk, illetve anonimitás megőrzése mellett válaszolunk rá. Amennyiben csoportosan szeretne többet hallani pszichés működésünkről előjelentkezni foglalkozásunkra ITT tud.

Cikkünket 2 részre bontottuk, hamarosan folytatjuk.

A bejegyzés trackback címe:

https://soundofmind.blog.hu/api/trackback/id/tr2315015084

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Friss topikok