Sound Of Mind

Gyermekvédelmi programok - Pedagógus továbbképzés - Önismereti foglalkozások

Kötődés, mint formáló erő - 2.rész


Elöző cikkünket folytatva, a gyermek és szülei kötődési rendszerét ismertetjük.


A hüvelykujjunk befelé fordulása is fontos evolúciós lépcsőfok volt. Részben az eszközhasználat miatt, részben az úgynevezett megkapaszkodási készség miatt. A gondozó, anya szőrébe való megkapaszkodás növelte a biztonság, védelem érzetét, valamint csökkentette a fizikai távolságot. Majmoknál is megfigyelhető, hogy vagy az anya hátán, vagy mellkasán kapaszkodnak. A védelem, illetve a fizikai közelség nagyobb biztonságot adott az utód fejlődésében. Tenyerünkre ránézve szülőként is biztosra vehetjük, hogy fejlődésünk korai szakasza rendkívűl kiszolgáltatott, és igényli a biztonságos szülői kötődést.

 A kötődési személyekkel szerzett korai tapasztalatok nagyban meghatározzák, hogy a gyermek milyen képet alakít ki magáról. Az önértékelésünket a szüleinktől kapjuk. Ideális esetben a kötődési személyek ( apa, anya ) érzelmileg hozzáférhetőek, illetve reflektálnak a gyermek érzelmi szükségleteire. Így a gyermek átélheti a szülő által nyújtott biztonság érzetét. Ez az érzet a gyermekben kialakítja azt, hogy a szülő segítőkész, támogató lesz, ha szükség lesz rá. Így később a szülő távollétében is felidézhető a gondozó támogató emléke. Sok esetben látják, és a családokban tendencia szerűen megmutatkozik, ennek a reflektivitásnak a hiánya. A gyermek ilyenkor nem kap visszatükrözést az érzelmeiről, így tartósan sérül az énszervezettsége. Azok a gyermekek akik nem biztonságosan kötődnek, az érzelemszabályozás eszközéhez nyúlnak. 

xavier-mouton-photographie-mrwhskimbjk-unsplash.jpg

A folyamat, a tapasztalatok monitorozása, felmérése után, a vélt vagy valós veszély érzékelése, feltérképezése követ, majd a kötődési rendszer aktiválódása, a biztonságos elérhető kötődési személy keresése után, az érzelmi szükségleteket kielégítésében záródik le. Pszichésen sérült felnőtteknél ennek a folyamrendszernek a sérülése kivétel nélkül megmutatkozik. Vagy a folyamatos veszély, elhagyatottság érzésének keresésében, vagy az elégtelennek érzett kapcsolat képében. A kötődési biztonság átélése az érzelmi szabályzást segíti. A kötődés a stressz kezelésére is kihat. Bizonytalanul kötődő személyek gyakran elárasztottság érzést élnek át stresszhelyzet hatására ( Shaver, Hazan 1993, Mikulincer, Shaver 2008 )., valamint, fokozott kötődési személy keresését élik át.

 A kötődési rendszer aktiválódásakor úgynevezett hiperaktiváló stratégiák alakulnak ki ( Cassidy, Kobak 1988 ), ami nagyfokú gondoskodás, és támogatás követelésében, elvárásában mutatkozik meg. Gyakori a csimpaszkodó magatartás, túlzott függés, és érzelemszabályzási nehézségek jelenléte. Ezek a zavarok felnőttként jól megmutatkoznak párkapcsolatokban, házasságban. Ilyenkor túlzott figyelem alakul ki a környezeti vagy belső fenyegető ingerekre ( hypervigil állapot ), illetve keresi a kötődési személy érzelmi elérhetetlenségére utaló jeleket ( Bowlby 1973 ), gyakran téves jelentéstartalmat tulajdonítva a helyzetnek. Amikor párunk éppen elfoglalt, leterhelt, nem a helyzet értékelése, hanem az ezzel kapcsolatos érzelmi séma aktiválódik, és a vélt, érzékelt érzelmi elérhetetlenség miatt, csalódottság, düh,vagy a másik leértékelése jelenik meg. 

Tévesen fenyegetőnek ítélt helyzetek miatti fokozott negatív érzelmi reakciók, rágódás ( rumináció ) figyelhető meg szorongóan kötődő személyeknél. A szorongó személyek ilyenkor elvesztik a realitás érzetüket a helyzettel való megbírkózással kapcsolatban.
Amikor a szülő ( később más kötődési személy, férj, feleség, barát ) elérhetőségére esély sincs, mert annyira merev, érzéketlen a szülő, a hozott kötődési mintái miatt, a gyermekben gátlódik a támogatás keresése, lemond a szülőről, megpróbálja egyedül leküzdeni frusztrációját. Ezt deaktiváló stratégiának hívjuk ( Cassidy, Kobak 1988 ). Jól megfigyelhető ez felnőtt korban, hiszen jelentős mértékben érinti ez a struktúra a fiatalokat is. Ismerkedési helyzetben a deaktiváló struktúra az intimitástól való félelemben, szoros kapcsolatoktól való függés elkerülésében, érzelmi távolságtartásban mutatkozik meg. Házasságban, vagy párkapcsolatban, az erős konfliktuskerülésben, vagy egy konfliktus során érzelmi távolságtartásban, tehetetlenségbe, erős elkerülésben fedezhető fel.

the-hk-photo-company-6gq7v2l5ipa-unsplash.jpg

Rengeteg férfi, és nő él úgy párkapcsolatban, hogy nem mernek érzelmi ( szexuális ) intimitást átélni. Gyakori a másik kötődési szükségletének, vagy ismerkedési helyzetben a nemi érdeklődés figyelmen kívűl hagyása, vagy a kötődési igény elnyomása, így kerülve el a kötődés okozta kiszolgáltatottságot, veszélyt. Az elkerülő kötődésű személyek, gyakran mutatnak nagyobb önállóságot, tagadják az érzelmi függőséget, érzelmeik gátoltak, így akadályozva meg a sérülékenységüket.

Kérdések felmerülése esetén írjon nekünk a soundmindinfo@gmail.com címre, vagy facebook-on keresztül.  Amennyiben megírná nekünk történetét, szívesen fogadjuk, illetve anonimitás megőrzése mellett válaszolunk rá.  Amennyiben csoportosan szeretne többet hallani pszichés működésünkről előjelentkezni foglalkozásunkra ITT tud.

A bejegyzés trackback címe:

https://soundofmind.blog.hu/api/trackback/id/tr1315018372

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Friss topikok