Sound Of Mind

Gyermekvédelmi programok - Pedagógus továbbképzés - Önismereti foglalkozások

Gyermeknevelés a neurózis kialakulása tekintetében

Jelen cikkünkben *Karen Horney pszichoanalitikus szakirodalmát ismertetjük. Horney szakmai körökben ismert, elismert, de a széles nyilvánosság előtt, ( talán méltatlanul is ) , de nem lett olyan ismert mint Sigmund Freud. Analitikusként pontosan, és rendkívúl helytállóan, rendezetten gondolkodik.

Neurózis:
Gyűjtőfogalom. Az információ feldolgozásának kóros feldolgozása. Jellegzetessége a negatív tartalom. Az egyén önmagához, illetve környezetéhez való kóros viszonyulása. A neurotikus emberek valaminek a hiányállapotára fókuszálnak. Mivel szerzőnként, irányzatként más értelmezést használnak, így napjainkban már kevésbé használt. A neurózis fogalma diagnosztikai rendszerekben ( BNO, DSM ) önálló kategóriákra oszlott fel, felöleli a szorongásos zavarokat, és a személyiségzavarokat is.Mentális szenvedéssel járó állapotot takar. Az egyénnek önmagával, vagy környezetével tartós konfliktusa, érzelmi zavara van. Hol az egyén, hol környezete szenved jobban. Az öröm képességének időszakos, vagy bizonyos esetekben tartós elvesztésével jár. Kialakulásukban genetikai tényezők, szociális minták, és nevelési jellegzetességek vannak. Cikkünkben a nevelési, családi jellegzetességekre térünk ki részletesebben. A nyugati kultúrkör termékeinek tartják.

Magyarországon minden harmadik embert érintenek különböző neurotikus zavarok! Az érintettek gyakran természetes állapotnak tulajdonítják, szakemberhez sok esetben nem fordulnak.

sia-sia2010-1879-sml-4.jpg                  *Karen Horney ( 1885-1952 ) : orvos, pszichoanalitikus, a pszichoszociális irányzat megalkotója

Karen Horney alaptétele az volt, hogy a  korábban fennálló szorongás elfojtása egy szorongáskeltő helyzetben ismételten elfojtást eredményez, az érzelmek elfojtása pedig ellenséges indulatokat. Ezt látjuk is napi szinten a társadalmunkban. Ennek részben társadalmi okai vannak, azonban, most az énszerveződés szempontjából nézzük meg ennek összetételét, hiszen az erősen neurotikus személy először gyermekkorában tapasztalja ezen élmények építőköveit.

A szülői meleg szeretet, és szülő által a gyermek felé közvetített pozitív érzések nélkülözése, frusztrációt, a szerethetőségében való hit megkérdőjelezését erősíti a gyermekben ( akár a szülő időszakosan diszfunkcionalitása esetén is - válás, munkanélküliség, szülő depressziója,egyéb mentális betegsége, személyiségzavara ).
A gyerek úgy akarja érezni, hogy akarják és szeretik a szülei. Ez a vágya azonban kielégítetlen marad, és egész életében hat rá. A gyerek érzi, hogy a szeretet valódi-e, vagy amit sok esetben látni, hogy a szülő materiális javakkal akarja pótolni. Mással való pótlását becsapásnak érzi. 

A szülő a saját neurózisa miatt képtelen szeretetet adni. A szülő a hiányzó szeretetet elfedi valamivel, és a gyermek érdekeit hangsúlyozzák saját értéktelenségükkel való szembesülés elkerülése miatt. Az anya saját küzdelmei miatt túlgondoskodó, önfeláldozása önzőségéből ered, hogy bizonyítsa jó anyaságát. Ezzel a gyermekben gyötrő bizonytalanságot teremt. A gyermek saját önállóságában való hitet érvényteleníti a gondozó. Gyakori érzelmi váltások fordulnak elő a nevelés során ( szidás, kritizálás, érzelem megvonás - túlszeretés a bűntudat érzése miatt ).

A túlbabusgatásból a gúnyos elutasításban, vagy igazságtalan szidásban, vagy testvérnek tett igazságtalan kedvezményekben is megmutatkozik a szülő érzelmi sérülése. Gyakoriak a betartatlan igéretek, amik a szülőben való bizalmat, a szülő hitelességét cáfolják. A gyermek vágyaiba való beavatkozások ( barátságok, adoleszcens szerelem, független gondolkodás kinevetése, érvénytelenítése, érdeklődési kör kritizálása ), és a gyermek  érzelmi szükségleteinek ( ideiglenes ) mellőzése is felnőtt patológiát eredményez. A szülő nem szándékosan romboló.

A neurózistantanban a vágyak elfojtásának, a frusztrációnak, valamint a féltékenységnek a klasszikus hármasát kiegészíti. A kulturális, szociális büntetés az élvezetek gátlását eredményezi. ( gyermeki szexualitás, önkielégítés, más gyermekkel folytatott szexuális tartalmú játékok büntetése kisgyermekkorban. ) A frusztráció  ellenséges gondolatokat eredményez ( Horney szerint nem a frusztrálódás, hanem annak közvetített szándéka fontosabb ! ).

A szülő sok esetben fél rászólni a gyermekre, nehogy frusztrációt keltsen, de ezzel több kárt okoz, mert a gyermek nem kapja meg a kellő határokat. A gyermekek sok hiányt el tudnak viselni, ha azt érzik, hogy azok:
1. jogosak
2. igazságosak
3. szükségesek
4. valamilyen célt szolgálnak.

Ennek hiánya a jelenlegi gyermeknevelésben jól látszik. Sok esetben nem beszéli át a szülő a ok-okozatokat a gyermekkel. 
Sok esetben a gondozó nem ismeri fel, hogy gyermekét nyílt kegyetlenséggel, érzéketlenséggel kényszeríti feladathelyzetre, ezzel tartós károkat okozva a felnőttkori teljeítményre.

A gyermek nem bánja, ha büntetik, amennyiben:
1. biztosan érzi, hogy szeretik
2. a büntetés igazságos
3. nem az a cél, hogy megalázzák.

Horney a féltékenység szerepét hangsúlyozza ( típusai: szülőre irányult, testvérre irányult ). A szubklinikai beszámolókból, esettanulmányokból jelentősen kitűnik, hogy egyik testvér jobban el volt ismerve, jobban volt szeretve, kivételezettebb volt. A féltékenység gyűlöletet szül. A gyermek válás során féltékeny szülőjére, a harmadik fél által elbirtokoltnak érzi. Sigmund Freud azt tapasztalta, hogy az egyik szülő irányába mutatott féltékenység, haragot, és félelmet szült, ami a jellemfejlődés, és a kapcsolati háló torzulásához vezetett, ami felnőtt korban is tartósan megnyilvánult. Horney Freudot tagadja, természetesnek tart egy bizonyos mértékű féltékenységet.. ( A szülő általi torzítást tartja patológiásnak. A szülő gyakran bevonja, felhasználja a gyermeket a másik szülő ellen, sok esetben szidja a gyermek előtt a másik szülőt, ezt nevezzük triangulációnak, kieg. a szerz. ) A szülők versengenek a gyermek szeretetéért, a gyermeket belekényszerítve, hogy jobban szeresse az egyik szülőt. A szülők gyakran elégedetlenek az életükkel, nincsenek érzelmileg, és szexuálisan kielégítő kapcsolataik, így a gyermeket teszik meg túlgondozásuk tárgyává, gyakran ráterhelve a problémájukat, így a gyermek sérül, túlbevonódott lesz. Gyakori, hogy a szülő a gyermeknek számol be szexuális életéről, a gyermekben sérüléseket okozva.




Hasonló cikekkért nézz szét a oldalunkon.
Elérhetőek vagyunk facebookon, instagramon,
illetve a soundofmindinfo@gmail.com e-mail címen.
Amennyiben szeretnél csoportos foglalkozásainkra jelentkezni, ITT tudod megtenni.

A bejegyzés trackback címe:

https://soundofmind.blog.hu/api/trackback/id/tr4715137238

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Friss topikok